Megjelent az idei balatoni gasztrokalauz

A balatoni gasztronómia hosszú éveken át a hekkre és a sült kolbászra szikárodott, mára azonban ismét kialakult az igény az értékre, és sikk lett a kifinomult kulináris élvezetek kiszolgálása. Olyannyira, hogy már kalauzra van szükség az ízek és konyhák közti eligazodáshoz - emlékeztetett az idén 333 hely ínyenceknek címmel megjelent kiadvány bemutatóján a Magyar Konyha szerkesztőbizottságának elnöke. Lévai Anikó felidézte: amikor 2013-ban kiadták az első balatoni gasztrokalauzt, csak 170 olyan címet találtak, amelyet nyugodt szívvel lehetett ajánlani. 

Tavaly már 400 gasztrohelyet mutatott be a zsebkönyv, melynek mércéje azonban egyre szigorodik: a Balaton 2019 kalauz ezért - noha csaknem 50 új hely bekerült - 333 címet ajánl az olvasóknak - jegyezte meg. Lévai Anikó értékelése szerint óriási a fejlődés az utóbbi években: a fine dining éttermek, bisztrók, borteraszok, kézműves cukrászdák és pékségek mellett megszaporodtak a sörfőzdék, a családi kisvendéglők, tovább tart a strandbüfék divatja, de találtak sehová nem sorolható gasztrokocsmát, mák- és csilitermesztőt is.

Vinkó József főszerkesztő felidézte, hogy a Balaton-környéki gasztroforradalmat a borászatok indították, hozzájuk zárkóztak fel az éttermek, vendéglők, megalakult a környék minőségi gasztrohelyeit tömörítő Balatoni Kör, és mára a Balaton Magyarország egyik vezető gasztronómiai régiója lett. A kínálat soha nem volt ilyen változatos, hiszen a gourmet fogások, falusi romkocsmák, újhullámos büfék mellett megjelentek a helyi alapanyagokból dolgozó, "farm to table" (termelőtől az asztalra) típusú kisvendéglők és sok étlapra visszatért a főzelék, a császármorzsa vagy a madártej. Új, sokszínű, csak a Balatonra jellemző gasztronómia van tehát kialakulóban - összegzett Vinkó József.