Hírek
Elbúcsúztunk Tóth Jutkától
Tisztelettel és hálával tartozunk tagjainknak, akik részt vettek felejthetetlen társunk, Tóth Jutka búcsúztatásán!
Köszönjük segítőinknek, hogy a szertartás utáni kegyeleti megemlékezést, beszélgetést (a család kívánsága szerint) munkájukkal segítették.
Név szerint: Schwarcz András séf úr és csapata, cukrász társaink: Osváth Babi, Pataki János, Petrezselyem Gyöngyi, Sulyán Pál, Zila László.
Az általuk készített szendvicsek, saláták, édes és sós falatok Jutka tanításainak emlékét idézték... és szerintem, Jutka immár az égi konyháról letekintve megadta a "maximális pontszámot".
Tóth Jutka emléke (hiánya) nem csak szívünkben, lelkünkben él tovább :
E hónap 20-án a verőcei versenyen (II. Kárpát-Medencei Történelmi Hadi konyha és
főzelékfőző verseny), Dr. Simon Tamás a Szabadtűzi -Lovagrend vezetője egyetértve az MNGSZ jelenlévő tagjaival először adták át az arra érdemesnek a "Tóth Judit emlék kupát".
Lovagias, emberi szép gesztus a felajánlás, köszönet érte !
Tisztelettel javaslom, hogy amennyiben a Szabadtűzi-Lovagrend továbbra is vállalja (teljesíteni tudja) a bogácsi hagyományok tovább vitelét, karöltve az MNGSZ. segítségével, megrendezve az országos Szakácstanulók Főzőversenyét (május-április), ekkor adjuk át a "Tóth Judit emlék kupát".
Azt hiszem nem kell indokolnom javaslatomat, hiszen Jutka ezeken a versenyeken aratta utolsó sikereit tanulóival, közvetve így hálálhatjuk meg a szakoktatásban végzett példátlan munkáját, elhívatottságát.
Remélem és kívánom, hogy Jutka emlékét a jövőben is őrizni tudjuk és tovább visszük.
Köszönettel és szakmai szeretettel:
Kelemen Endre az MNGSZ. Budapest és régiója elnöke
"Elment a MAMA…
Mamának szólította Őt Nemeskövi Dénes séf úr hosszú éveken át…(Mama! Nézd meg, kóstold meg, jól lesz-e?)
Jutka nagy utat járt be, sok türelemmel, tanulással, munkával, hogy hivatásunk „MAMÁJA” lehessen:
1962 Abbázia étterem: itt lett szakács 1966-ban. 1969-ben a Nemzeti Szálló méltán híres konyhája következett: 1970-ben konyhafőnöki helyettes, 1974-től konyhafőnök.
1986-tól kötelezte el magát szakmánk oktatása mellé: a Metropol Oktató kabinet konyhafőnöke, szakoktatója, 1992-től a Pannonia Hotels Tréning Központ konyhafőnöke, szakoktatója.
2005-ben nyugdíjazták, de ezután is oktatott a pesterzsébeti Gróf Széchenyi Szakiskolában.
Tanulóit mindig sikerre vitte a nemzetközi versenyeken, nemzeti bajnokságokon, országos versenyeken, vagy éppen a szabadtűzi versenyeken.
A „MAMÁT” a világban sok helyen ünnepelték főztjéért a magyar napokon: Svájc, Hollandia, Ausztria, Belgium, Németország, Szovjetunió, Franciaország, Svédország, Olaszország, Görögország, Bulgária.
Részt vett olimpiákon, világversenyeken: 1998 Berlin, 1993 Frankfurt, 1996 Berlin,
1998 Luxemburg, 2004 Erfurt.
Munkája, élete során számos elismerést és kitüntetést kapott.
Nehéz elhinni, felfogni, hogy Jutka a mi „MAMÁNK” nincs velünk….
Ezentúl nem halljuk „dorgáló”, aggódó s egyben segítő szavait...
Nem főz nekünk többé, hogy a versenyeken, kiállításokon ne legyünk éhesek…
Nem lubickolunk többé Bogácson…
Nem utazunk és zsűrizünk többé az ország szegleteiben…
Nem hoz több rózsát a séf-bálokra…
S nem beszélgetünk hajnalig családról, szakmáról és annyi minden másról…
„Csak az hal meg, akit elfelejtenek” olvassuk az értesítő szavai között.
„MAMI” nem csak a mi lelkeinkben, emlékeinkben él örökké!
Több száz tanulónak adta tudását. Közülük azóta többen is kitüntetett séfek, szálloda igazgatók. Ők viszik és adják tovább azokat az alapokat tanulóiknak, melyeket a mi „MAMINK” letett.
Így az Ő tanításai sem merülnek soha feledésbe…
Mint Venesz-díjas mesterszakács, Életműdíja átvételekor a következőket mondta:
„Úgy érzem, míg energiám engedi tanítani fogok, hogy tudásomat, kitartásomat,
elhivatottságomat, emberi és szakmai szeretetemet át- és tovább adjam a leendő ifjú szakembereknek.”
Elhivatottsága az utolsó percig kitartott, de a betegség legyőzte a mindig győzőt…
…. elment a MAMA"
