Gyermekkorom óta Kalocsán élek. Iskoláim egy részét (állt. Iskolát-, középiskolát) Kalocsán, valamint /felsőfokú/ Budapesten végeztem. Jelenleg, mint,,Csárdagazda" Kalocsán dolgozom. A vendéglátóegységemben- Csajda Csárdában. Több munkahelyem volt állami vállalatoknál, egészen 1982 ig , amikor is egyéni vállalkozó lettem. Vendéglátással igazából 1989-ben kezdtem el foglalkozni. Első üzletemet Tompán a Határcsárdában kezdtem, mint melegkonyhás egység. 1992-ben Szelidi-tónál Kínai bárt nyitottam majd 1993-ban megnyitottam az azóta már híressé vált Csajda Csárdát melyet azóta is üzemeltetek.

Vendéglátói és szakács végzettségemet 1989-ben szintén Kalocsán szerezetem meg esti felnőttképzés keretén belül.

90-es évek előtt több mint 10 évig a Szelidi-tón Campinget üzemeltettem és a Magyarországi Camping és Karaván szövetségnek (MAX) voltam ismert vezetője.

Hitvallásomnak tekintem, hogy a gasztronómia egy nép nemzeti kincse, melyet ápolni szükséges és nemzedékről nemzedékre át kell adni. Ezért sokat vállalok és teszek több televíziós műsorban, ország több területén évek óta megrendezésre kerülő gasztronómiához kötődő versenyek szervezésében és szakmai zsűrizésében sokszor nem kis anyagi áldozatokkal. Így nem csak az álltalam kezdeményezett tizenharmadik éve megrendezésre kerülő Kalocsai Paprikás Ételek Főzőversenyét népszerűsítem, hanem több Országos hírű fesztivált is. Célom hogy a Magyar gasztronómia hagyományainak ápolásával és megóvásával ezek a fesztiválok elismerést szerezzenek hazánkban és határon túl.

Fontosnak tartom, és sokat próbálok tenni a nemzetközi kapcsolatok ápolásáért elsősorban Kárpát - Euro Régióban és közvetlen EU. országokban a határon túli egyesületekkel.

Munkám elismeréséül több kitüntetésben részesültem az elmúlt időszakban, valamint a gasztronómiához kapcsolódóan több lovagrendnek tagja vagyok.

- Szent István Kalocsai Paprika lovagrend tagja 2003
- Nagykőrösi Cifra borlovagrend tagja 2003
- Első Magyar Fehérasztal lovagrend Nagytanágy tagja 2005

- Kalocsa Városért (Pro Urbe) Díj 2004
- Szolnoki gulyásfesztivál Díszpolgára 2004
-MNGSZ érdemérem 2000. 2003
- Venesz Díj 2006
- Év Vendéglátója cím 2009 (Kereskedelmi és Iparkamara)
- Országos hírű versenyeken számos szakmai elismerés

A Magyar Gasztronómiai Szövetség választott tisztségviselője ként, mint a Déli Régió Elnöke 6 éve dolgozom. A megújult és újraválasztott Magyar Grillszövetség alelnöki tisztségét töltöm be.

Számos Guinness-rekord felállításában vettem részt, mint pl (SzeptEmber fesz. Pörköltfőzés, Siófoki tojásrántotta, Kalocsai Euró paprikás, Ceredi vaddisznópörkölt, Milottai mézeskalács illetve grillázs, Karácsonyi bejgli, Bogácsi fánk, legnagyobb Steak-egybesütése Velencén)

Büszke vagyok arra, hogy Kalocsán és Kalocsa környékén terem a legfinomabb fűszerpaprika a ,,tűzpiros kalocsai paprika"

Kalocsai Paprikás ételek

Ha azt mondják, hogy pörkölt, gulyás, paprikás, a világon mindenki tudja: rólunk-magyarokról van szó.

Ebből a szívet-lelket gyönyörködtető gyógynövényekből-, ami hatalmas utat tett meg az inkák földjétől hazánkig - lett a Magyarok legfőbb fűszere. Népi mondás szerint: ,,Kinek paprikája, sója van, mindön fűszerszáma mögvan."

Népi ételeinkből a paprika ismeretével egy új íz - és színvilág alakult ki. A 18. század közepére kedvelt fűszer lett. Az ételekhez először egészben, majd törve és végül porítva kerül, ahogy étkezési kultúránk fejlődött, igényesebb lett, úgy a fűszerpaprika minősége, íze - zamat, színe is jó irányba változott. Kialakultak az ételek karakteréhez illő paprikafajták. A hagyományok megőrzése, annak ápolása most már hagyományossá vált a paprikás ételek fesztiválja a Paprika fővárosában Kalocsán. A Csajda Csárdában, mint gasztronómiai mentora a környező települések bevonásával, valamint az iskolák főzőversenyével nemes feladatot, vállat fel a hagyományaink ápolásában megőrzésében. A versenyeken népi paprikás ételek, halételek, pörköltek, vad specialitások, egyéni kompozíciók versengenek.

A bográcsban készült ételek- a már - már feledésbe merülő különlegességek- készítésének megőrzése és annak gasztronómiai élményt nyújtó kivitelezése a ma élő ember számára a fő cél. Egy nemzet nemcsak zenéjében, népművészetében hagyományai ápolásával alkot maradandót. Így gasztronómia nemcsak tükre életének, de meghatározó jövőjének is.

Technológiai igényességgel kell végezni a főzést, mint szabadtéren, mint konyhában, s így a siker biztos!

Németh József - Magyar Gasztronómiai Szövetség

A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség

Vendéglős és Hagyományőrző Bizottság

A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetségen belül 2006. évben alakult meg a Vendéglős és Hagyományőrző Bizottság.

Mit is jelenthet a bizottságunk számára a hagyományőrzés ? - néhány gondolat

Egy nemzetről mindig a hagyományai alapján alakul ki a kép másokban. A hagyományai azok az egyedi és csak rá jellemző sajátosságai amelyek megkülönböztetik másoktól.

Ezek a jegyek együttesen jelentik a nemzet kultúráját: mondavilág, irodalom, zene, tánc, ruházat, építészet és természetesen a táplálkozási szokásai, ételei. Ezek a szokások földrajzilag, történelmileg formálódnak, de alapjában specifikusak.

Az étkezés különösen fontos szerepet tölt be az életünkben, hisz létünk alapfeltétele és a mindennapok rendszeres eseménye. Normális esetben kisgyermek korától családi körben történik és így az ételek köre, íz világa, a fogyasztás szokásai generációkon keresztül átöröklődik.

Ha ez a láncolat megszakad tömegméretekben, - a Nemzet kultúrája szegényedik.

A nagyszülők, szülők által készített ételek élményét egész életünk során a tudatalattink megőrzi és vágyódunk rá.

Így van ezzel az angol, az orosz, a finn, a francia - és sorolhatnánk még - de egyik sem várja el a másik nemzettől, hogy az ő ételeit tekintsék tökéletesnek és a sajátját felejtse el.

Boldogtalan az- az ember aki nem emlékszik, vagy elfelejtette gyermekkora „ nagymami" ételkölteményeit és e helyett mint valami „ talált gyermek „ a külföldi ételeket dicsőíti, becsmérelve a sajátját, - a hazait.

Ilyen alapelvek motiválták a Vendéglős és Hagyományőrző Bizottságunkat amikor felkarolta és szakmailag támogatja a határokon belül és a Kárpát Medence magyarok lakta területein is a spontán kezdeményezésű sütő-főző eseményeket.

Megható és nagyon felemelő érzés tapasztalni amikor időt és anyagiakat nem sajnálva ezek az emberek bemutatják egy adott tájegység, vagy akár egyedi családi receptjük alapján készített ételeket. Mindeközben szoros barátságok kötődnek, közösségek szerveződnek. Nagyon sok eseménynek így már tradicionális helye és időpontja van, amelyeken mint kedves barátokat üdvözlik egymást a résztvevők. TISZTELET NEKIK !

A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség és ezen belül is a Hagyományőrző Bizottság ennek e jelentőségét felismerve a 2007. évben létrehozta a Népi Sütő-főző Hagyományok Őrzője emlékplakettel és oklevéllel járó kitüntetést amelyet azoknak az egyéni, vagy csapatversenyzőknek ítél oda, akik több éves munkájuk és teljesítményük alapján erre érdemesek. Ennek címnek odaítéléséhez egy szempontrendszer és egy követelményszint lett felállítva. Első ízben 2007-ben, majd 2008- évben a „Gasztrocsatán „ lettek átadva az emlékplakettek.

2009. évben megtartott MNGSZ Küldött Közgyűlésen szakmailag elismert és jól felkészült bizottság lett megválasztva, s bízom abban, hogy a velünk szemben támasztott követelményeknek eleget tudunk tenni.

A bizottságunk célul tűzte ki, hogy minden olyan rendezvény mellé áll és támogatja ami adott tájegység - gasztronómiai alapanyagaira - étel specialitásaira, s nem utolsó sorban a népi gasztronómiai kultúra megőrzésére irányul.

Rendkívül fontosnak tartja bizottságunk az ifjúság nevelését.

Ezt a munkát önzetlenül, szakmai elhivatottságból végezzük és kérünk egyben minden tagtársunkat, hogy ebben támogassanak bennünket. „ Erős gyökerű fának egészségesek a gyümölcsei „ !