Név: Dr. Bérci István
Anyja neve: Pákozdi Amália
Szül.év, hely: 1955. augusztus 21., DOROG

1969-1973. - Dobó Katalin Gimnázium és Szakközépiskola
Esztergom, Kémia tagozat

1973.szept.-1974.aug. - Sorkatonai szolgálat
1974-1979. - ELTE TTK biológia-kémia szak
1979. július 11. - Egyetemi Diploma (ELTE 853/1979. , jeles)
(okleveles középiskolai tanár)
1979. szeptember 1. - Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát,
Baromfitenyésztés- alkalmazott genetikus
1981. május 1. - Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát
Biológiai Hozamfokozó üzem
(biotechnológiai fermentációs üzem) üzemvezető
1981. június 27. - Doktori cím megszerzése (természettudományok
doktora ELTE D-2546/1980., Summa cum Laude)
1985. július 1. - Komáromi Kőolajipari Vállalat,
biotechnológiai gyártmányfejlesztő
1986. november 1. - Komáromi Kőolajipari Vállalat,
biotechnológiai fejlesztési osztályvezető
1987. október 1. - Komáromi Kőolajipari Vállalat
biotechnológiai fejlesztési önállóosztály vezető
1987. - 1990. - METESZ Komárom-Esztergom megyei biotech-
nológiai bizottság elnöke (társadalmi munka)

1988. - 1989. - Magyar Tudományos Akadémia Biomérnöki
Munkabizottságának tagja

1991. február 1.-től - BiYo-Product Mezőgazdasági és Élelmiszeripari
Kutató-Fejlesztő, Gyártó és Kereskedelmi Kft. (MOL Rt. többségi tulajdonú Kft.) ügyvezető igazgató
1997. Április 12.- től - A „Custodes Vinorum de Villány" (Villányi Borőrök)
Borrend tagja

1998.- tól - Magyar Táplálkozástudományi Egyesület tagja,
jelenleg vezetőségi tagja

1999. - től - A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség tagja

2000. június 2. - Modern Üzleti Tudományok Főiskolája
EUROPEAN BUSINESS SCHOOL
(EBS-3/1998.) szakokleveles Euromanager
2000. szeptember 29.-től - BiYo-Product Kft. tulajdonos és ügyvezető ( Étrend-
kiegészítő termékek gyártása) 2001. november-től - FerroPharma Kft. résztulajdonos
(Gyógyszeralapanyagok gyártása)
2003.december hó - Gyógynövény Szövetség és Terméktanács
Étrend-kiegészítő Gyártó Tagozat - elnök

2004. május hó - Gyógynövény Szövetség és Terméktanács -alelnök

2004.- től - Magyarország képviselője a brüsszeli székhelyű
EHPM-ben ( Európai Étrend-kiegészítő Gyártók
Szövetsége)

2004.- től - Magyarország képviselője az amerikai székhelyű
IADSA-ban ( Étrend-kiegészítő Gyártók Nemzetközi
Szövetsége)
2006. - Bekerülés a WHO IS WHO Magyarországon
kiadványba (2006. 4. kiadás, 185. oldal, HÜBNER's
Verlag, Svájc
2006. Május - Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, a
Felügyelő Bizottság Elnöke
2008. Március 25.- től - Az önálló Magyarországi Étrend-kiegészítő
Gyártók és Forgalmazók Szövetségének Elnöke
2008. Április 16. - Bekerülés az International WHO IS WHO of
Professionals kiadványba ( International Who Is Who
Historical Society, 2020 Pennsylvania Avenue, NW,
PMB #504, Washington, DC 20006)
2009. Április 18. - Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, a
Felügyelő Bizottság Elnöke (megerősítve)

Nyelvtudás: - Angol ( Szakmai felsőfok)

Hobby: - Gasztronómia, borkultúra-borászat, vitorlázás, biliárd

MOTTÓ:„Inni, vagy nem inni, az itt a kérdés!" (Hamlet elmélkedése Helsingör ősi várának, ódon pincéjében)

Milyen hatással van a vörös bor fogyasztása az emberi szervezetre?

Kezdhetnénk szokványos módon is fejtegetésünket, „miszerint, már a régi görögök is...", de ez esetben ez a kezdés nem lenne teljesen adekvát.

A bor, és ezen belül is a vörös bor fogyasztása sokkal régebbi hagyománya az emberi kultúrának, mint azt sokan gondolják. Ha a Bibiliát, „minden könyvek könyvét" vesszük alapul, ahol az Ó-Szövetségben egyértelmű utalás van a Noah  (Noé) által szőlőből erjesztett italra, akkor láthatjuk, hogy már messze a görögök előtt is szerves része volt a bor az emberi kultúrának. Azt is tudjuk a Bibliából, hogy Noé bárkája az Ararát hegyén feneklett meg az Özönvíz elmúltával és tudjuk, hogy az Ararát-hegység lábainál, illetve oldalában olyan országok találhatóak, mint Grúzia, Örményország és Irán. A Bibliából azt is tudjuk, hogy Noé a bárka megfeneklését követően, letelepedve ,az Ararát lejtőin kezdett szőlőtermesztésbe és állította elő azt a csodálatos italt, amit ma bornak hívunk.

Kétségtelen régészeti tények alapján ezt a bibliai közlést meg tudjuk erősíteni. Sok ezer éves üledékekből, virágpor (pollen) és mag maradványokból megállapítható, hogy ezen a területen már a történelem előtti időkben is élt egy, a mai szőlőre emlékeztető, de kétlaki ( külön porzós, külön termős) növény, amely közeli rokonságba hozható, a ma egyre népszerűbb Shyraz szőlőfajtával.

A legrégebbi agyagedényt, melyben vörösbor maradványok voltak felfedezhetők Grúziában, Shulaveri helység mellett, egy neolitikum (kőkorszak) kori lelőhelyen találták meg és a borminta korát radiokarbon módszerrel kb. 8.000 évesnek határozták meg. Ennél „fiatalabb" bizonyítékokat találtak a borkészítésre a mai Irán területén levő Hajji Firuz Tepe település mellett a Zagros-hegységben. Az itt talált leletek 7.000-7.500 évesnek bizonyultak, szemben a mai Irak területén fekvő, egykori Mezopotámiai főváros Ur (Uruk)-ban talált „mindössze" 5.100-5.500 éves mintákkal. Többek között ezekre a régészeti bizonyítékokra alapozva olvashatjuk McGovern professzor „Ancient Wine: The Search for the Origins of Viniculture ( Princeton University Press 2003. Princeton, USA), c. könyvében, hogy nagy valószínűséggel a szőlő őshazája valahol a mai Grúzia területén lehetett, ahonnan meglehetősen gyorsan elterjedt, elsősorban déli , nyugati, de északi irányba is.

A bor tehát egy ősi, misztikus ital, melyet sok okból fogyasztott az emberiség a történelem folyamán. Itta, ha örült, itta ha bánata volt, és - ami talán - a legfontosabb, itta, ha beteg volt, vagy ha meg akarta előzni a betegségeket.

Mindnyájan tudjuk, hogy a bor alkoholtartalmú ital, melynek mértéktelen fogyasztása különböző betegségek ( szív- érrendszeri problémák, májelégtelenség, mentális betegségek, emésztőszervi problémák, stb. kialakulásához vezet. A legújabbkori orvosi kutatások azonban bebizonyították,
hogy a mértékletes vörösborfogyasztás nemhogy káros, hanem kimondottan előnyös az emberi szervezet számára. A mérték ez esetben napi 2-2,5 dl bor.

A vörösborban olyan biológiailag aktív hatóanyagok találhatóak meg, mint az önocianinok, az önotanninok és egy resveratrolnak nevezett polifenol típusú vegyület. Ezeknek az anyagoknak külön-külön is erős antioxidáns tulajdonságuk van, de együttesen ez az antioxidáns hatás még erőteljesebb. Miért fontosak szervezetünk számára az antioxidánsok?

Szervezetünk működése bonyolult biokémiai reakciók sorozata. Ezen reakciók melléktermékeiként nagy mennyiségben keletkeznek olyan úgynevezett „szabad-gyökök", melyek molekuláik külső elektronhéján szabad elektront tartalmaznak, ezért kémiai szempontból erős oxidatív, adott esetben erős szövet- károsító hatással rendelkeznek. Sok kutató a szabad-gyököket teszi felelőssé sokféle rákbetegség kialakulásáért is. A vörösborban levő antioxidánsok közömbösítik a szabad-gyököket, ily módon védik meg szervezetünket azok kártékony hatásától.  A vörös borban levő antioxidáns vegyületek, főleg a resveratrol egyértelműen gátolja ereinkben a zsírszerű (koleszterin eredetű) anyagok lerakódását, megóvja ereinket a beszűkűléstől (érelmeszesedéstől). A London School of Medicine és a  szintén londoni Queen Mary University kutatói bebizonyították, hogy a resverat- rol meggátolja az endothelin-1 (ET-1)-nek nevezett vegyület képződését az erekben, mely vegyület felbukkanása egyértelmű jele a vérzsírok érfalra történő kiválása megkezdődésének. A resveratrol meggátolja az erekben a vérrögök ki- alakulását, ezért preventíve kitűnően alkalmazható trombózis ellen. Számos olyan trombózis elleni gyógyszer és gyógyhatású készítmény van a piacon, melyek tisztított resveratrolt tartalmaznak.

Az angol kutatók 23 féle vörösbort, négyféle fehérbort, és egy rosébort vizsgáltak meg a kísérleteikben. A fehérboroknál és a rosébornál nem tapasztalták a vörösboroknál mérhető hatást. A vörösborok közül pedig a nagyon intenzív színű Cabernet fajták bizonyultak a leghatékonyabbnak.

Dr. Bérci István - Magyar Gasztronómiai Szövetség